Hiba

-Uram az első hajó beért.
-Köszönöm, Vong úr. - letette az újságot, nehézkesen felállt és megigazította elegáns mellényét. - Hozzon kérem egy tál gyümölcsöt a teraszra.
-Igenis uram. Ha a jelentés megérkezik, uram, megengedi, hogy masszőrért küldessek? -Vong úr arisztokratikusan megemelte az állát. Az úr kedvtelve szemlélte a komornyikot.
-Tetszik az aggódás és a pimaszság ilyen keveredése, Vong úr. - közelebb sétált az ajtóhoz, és így Vong úrhoz is. - Mit gondol, kipróbáljuk e Minna Nien szerzeményeit?
-Mindenképpen uram. Azt hallottam, hogy igen jól sikerültek.
-Vong úr, kérem... - az öreg mosolya vérfagyasztó volt - szükségem lenne némi mézre. Mit javasol, mely forrást vegyem igénybe?
-A vendégeink még úton vannak, uram. - Vong úr nagyot nyelt. Kissé kiesett a szerepéből és megigazította a felöltőjét. - Ha bátorkodhatok javasolni valami kevésbé költségeset, uram.
-Bátorkodhat.
-Blackwood, uram. A Montent casinóban, uram.
-Ohhh. Már ott is. - kiérvén a teraszra széleset nyújtózott. - Küldessen masszőrért, Vong úr és foglalja le a Blackwood termét délutánra.
-Igenis uram. - Vong úr megkönnyebbülve fordított hátat a terasznak és benne a lassan vetkőző nemest. A hatalmas eb, ami eddog a kis medence mellett a bokor hűsében aludt most gazdájához sietett.
-Ja és, Vong úr... hivassa ide Jared Khemet újra. Micsoda pimaszság, hogy nem értesít ha újabb Blackwoodot épít. - sóhajtva bújt ki az ingéből. Vong úr visszafordult és újra rabulejtette a szemét a gazdája hátán futó hegek brutális szövevénye.
-Lehet, hogy ez az a darab, amit két éve épített az Ön megbízásából.
-Abban nincs nektár, Vong úr. - fordult hátra és egyenesedett fel a ház ura. tekintete Vong úrébe mélyedt, arcán szégyen és harag rajzolódott ki. - Takarodjon.