Szemek, fülek

A csatorna állandó csepegésébe a cuppogó lábak nesze, a horkantások és köpések elenyésztek, ahogy a jajszó vagy a szitkok is. Elhaló zörej egy korbács vagy egy nyöszörgő szülő nő hangja. Akik a csatornákat járva élnek ételmaradékok vagy tetemek után kutatva közömbösen haladnak el bárki más mellett, odalent. Mégis, ha néhanap valaki a jólöltözött felszínről érkezik és mocskot kíván a csatornában hagyni abban a reményben hogy maradéktalanul tünteti el azt a sok mocskos kéz, a víz vagy a tűz, szinte körbeállják a vizslató szemek, szinte letapogatják az üszkös sebes kezek.
- Rohk, Rohk. Jött egy kabtos, doboza is van és úgy tereli. Gyere Roch, úgy tereli nézzed! - a Kölyök első fogai hiányoztak, de hiába várja hogy kinőljenek, a csatorna szegényes étrendjén lassan nőnek a fogak. Rohk horkantott és köpött egyet és elkapta a fiú üstökét.
-Monnyad értelmesen baszom a szád, Kölyök.
-Mondom, Roch. Itt egy dobozos egy hússal.
-Gyóvan. Horkantott az öreg és nyögve tápászkodott fel egy kazán oldalához épített vacokból.
-Hallod?
Rohk hallotta és felismerte a hangot.
-Talán lesz hús. Talán. - Megfogta a Kölyök fejét a duplasarok előtt és intett neki, hogy másszon fel a vastag csőkötegre. Mutatóujjával megkopogtatta az egyik zöld csövet. Asusogás egyre erősödött. A fiú az öreg kezét figyelte és ugrásra készen várt. A susogás zúgássá nőtt majd hangos búgás lett belőle, olyan hangos, hogy aki nincs szokva hozzá azt hiheti felrobban.
A fiú mindig ugyanarra gondolt, mikor meghallotta a gőzposta hangját. Elképzelte magát ahogy száguld keresztül a csőhálózaton a gondolatnál is gyorsabban... Az öreg ujja felmutatott és a fiú felkúszott a csövekre. Az ember a dupla sarok mögött újra beszélni kezdett.
-Láttam hogy lebuktál, Gro. Láttam, hogy az ideges nőcskédnek kellett kimentenie. Láttam ahogy körbeálltak és igen, igen, láttam hogy göndör nő odalépett hozzátok Lanner kávézójában. Hm?Az ostor ütemesen csapott le, a férfi akit a csövekhez kötött minden ütésre feljajdult. A fején ott csillogott a rézsisak. A telepatákat fékentartó legegyszerűbb eszköz.
-Nem gondolod, hogy elhiszem, hogy sikerült megtévesztened. Fiú. Olyan magabiztosak vagytok, olyan önteltek, hogy azt hiszitek nincs is rajtatok fogás? Megmondom én mi van, bazmeg. Köptél a csajnak, az van.
-Nem. Nem. - nyögte elhaló hangon a megkötözött.
-Eddig se bíztam benned, ezután sem fogok. De mostantól esélyt sem adok, hogy bebizonyítsd hűségedet. Ott leszek mostantól veled, bárhová is mész. Mindent tudni fogok rólad, te gané.
Rohk lemondóan csóválta meg a fejét. A fiú a csöveken hasalva fentről nézte végig ahogy a jólismert figura kinyitja a dobozt és fényes tiszta műszereiből válogat.
-Ellophatnám. - mélázott a csövekbe kapaszkodva. Jól eladhatnám a másiknak. hehe. - A gondolat széles mosolyt csalt koszos kis arcára.
-Mindegy már. Ne is fecséreld az erőd szavakra. Kedves leszek veled. Igen! Jó bőr az a ribanc akit kúrsz. Kedves leszek, és elfelejtetem veled ezt a kis incidenst, jó?
A fiú nem nézte végig a befecskendezést és már Rohk mellett ballagott vissza a meleg zugba mikor felharsant a férfi fals hangja a csatornából.
-Hé! Ébredj! Elmenetk!