Jared Khem naplóiból - 3

Első éjszakánk a Havasvárak térségében eltöltött időből, mikor ágyban, forró fürdő után, jólfűtött szobában alszunk. Lora kisasszony hozzámsimuló közelsége feledtet minden nyűgöt és aggodalmat, mit e csodálatos falak között élő nép, és különösen holtpolgár ura kelt szívemben. A hajónkon eszközölnöm kell némi karbantartást, és jelentősen megfogyatkoztak tartalékaink is. Kivéve áfonyát és szarvashúst. Melyekből talán nem túlzás a bőségesen elegendő jelző sem.
Vendéglátónk igyen nemes, rendkívül szolgálatkész talpig úriember benyomását igyekszik kelteni bennünk. Több, kevesebb sikerrel. Holtpolgársága, bármíly kínos is ez nekem, de némi szakadékot jelent közöttünk.
Dante és Pjotr segítségével csodálatos szépségű szőrméket vásároltunk a hölgyeknek. Úgy pompáznak bennük mint három égtáj királynői. Szívet melengető a tudat, hogy mégoly szerényen is de időről időre megajándékozhatjuk szívünk hölgyeit.

Az imént Lora kisasszony mellém lépett. Bőrének illata elég volt tollam megbicsaklásához. Azt hittem vissza kíván csábítani a takarók melegébe, de tévedtem. Átlesett vállam felett és kis fehér kezével átnyúlt naplóm felett és egy gyűrűt helyezett a nyitott lapokra. A gyűrű ott állt a könyvhajtalban, az itt oly ritka napsütésben és árnyéka szívet rajzolt elgondolkozott szövegeimre. Árnyékot vetett a gyűrűn át szíve szerelme így. Árnyékkal rajzolt számomra jelet.
A gyűrű önmagában is lélegzetelállító ajándék, hiszen végtelenséget, összefonódást, zárt kapcsolatot jelez. az árnyak angyala ő, isteni lény. Nem ember úgy mint én. Nem hasonlatos így aztán semmihez, amit ismerek. Mit mondhatnék e gyűrűre, mi jelképezi őt és engem egyszerre. Pörgő fényével, a feníszi mágia élő szikrájával benne, az én ujjamon az ő keze munkája.
Mit is mondhatnék még erről?
Szeretem.

 A rajzokat Bride készítette.