Havasvárak urai

-Szátyárra! Uram, mit csinál!?
-Maradjon ott Grong paracsnok, közelebb ne jöjjön!
-De uram, ez rengeteg vér!
-Igen. - Alexandr Radiljevics újabb vércseppet bocsájtott az üvegedény peremére az ujja hegyéről. Az üvegedény belső oldalán lassan indult el a csepp, de az aljára mint apró rubint üveggolyó érkezett meg. Az edény alján gyülekeztek a cseppek. Az asztalon állt még egy üvegtál, púposan töltve a cseppekkel.
-Miért teszi ezt magával? Ha visszatérnak a noviriszkiak nem tudjuk megállítani őket.
-Reméljük, hogy nem térnek vissza és Kathleen kisasszonynak igaza van.
-Miért teszi ezt uram?
-Üzemanyagot ígértem nekik, hát nem emlékszik, Grong parancsnok?
A parancsnok elmosolyodott.
-Én ott sem voltam, uram.
Alexandr felpillantott a parancsnokára..
-Bocsáasson meg, de jobbnak láttam tisztázni velük, hogy ön nem holtpolgár és nem testőr.
-Kellően összezavarta őket, attól tartok.
-Akkor ez legalább elképzeléseim szerint alakult.
-Parancsol?
-Jól esne, igen. Köszönöm.
Grong parancsnok a vámpír elé térdelt és fejét lehajtva felkínálta a csuklóját. Alig egy perc volt csupán. A parancsnok felállt és megtörölte a kezét, a vámpír pedig tovább eregette a rubint cseppeket az edénybe.
-Miért ígért nekik üzemanyagot?
-Nem tehettem mást.
-Már hogy ne tehetett volna. Adhatott volna neki Murgokat. Azt meg is ehetik ha szükséges, gyorsak, nagyjából láthatatlanok, és ha jól hajtják őket nyomot sem igazán hagynak a havon.
Alexandr felnézett és villás nyelvével sebesen megnyalta a száját.
-Régen volt, tudom. nem is várhatom, hogy emlékezz rá. De én emlékszem, és felismerem aki az, parancsnok. Márpedig ez a díszes kompánia egy igen erős Előd alakulat.
Grong parancsnok térde megrogyott egy percre. A maradék vér is kiszaladt az arcából.
-Hogy ...? Hogy lehet hogy íly békések?
-Elődök, de nem abból a csapatból, kikkel mi találkoztunk. Ezek az emberek ősrégiek, Grong. Öregebbek nálam, de öregebbek a nagyapámnál is. Mit tudhat hat ilyen vénség? Látta. Ön a saját szemével látta, amint villámot szórt a keze a kis hölgynek. Van még önben kétely, parancsnok?
-Ha ez így van, miért invitálta a várba, uram? Hagyhatta volna, hogy menjenek a maguk útján, háborítatlanul.
Alexandr halkan elnevette magát.
-Három férfi és három nő együtt fürdik a forrásban. Három férfi és három nő, kik párokban alszanak. A nyomok szerint hagyták a zombikat bemenni a táborukba és csak távozóban égették őket szét. Nem csatára készültek, Grong. Mennek az óceánhoz, keresik a Világsebet.
-Annak idején Zsenykával hosszan beszélgettek az eljövetelről...
-Reméltük, hogy az elődök beváltják ígéretüket és rendet raknak a játszószobában. De aztán eltüntek mind.
-Azt hiszem értem, uram. Jobb a semlegességből barátságot keltetni.
-Nem esett nehezünkre, nem igaz?
Grong parancsnok meghajolt és távozott. Alexandr Radiljevics pedig tovább csapolta az elődök gépe számára saját életerejét.